A tréning időpontja: 2023. november 3. péntek 09:00 - 16:30
Miről szól a tréning?
A programozási alapismeretek kurzus célja, hogy átadja a hallgatóknak azokat a programozáshoz nélkülözhetetlen információkat, melyek szükségesek lehetnek ahhoz, hogy elkezdhessünk programozási nyelveket tanulni. Szerepe, hogy rávezesse a programozni vágyókat arra a gondolkodásmódra, mely nélkül sikeres programírás nehezen képzelhető el. Érdemes belevágni? Mindenképp, ha terveink között szerepel a programozás tanulása, vagy ha csak kíváncsiak vagyunk arra hogy mi történik a számítógépben, amikor egy mások által írt programot használunk. Önmagában a programozási alapismeretek kurzus talán nem ad sokat, de óriási segítség a programozói gondolkodásmód elsajátításábanm és megkönnyítheti a helyzetünket minden olyan esetben amikor kisebb (vagy akár nagyobb) programozási jellegű feladatok előtt állunk. Sokan azt gondolják, hogy csak “életvitelszerűen” programozással foglalkozóknak – vagy azt tervezőknek – lehet hasznos egy ilyen képzés, de ez nincs így: Excel makrók írása, összetett lekérdezések elkészítése, jelentések létrehozása kapcsán is találkozhatunk olyan feladatokka, amik megkövetelhetik, hogy egy kicsit átfogóbban ismerjük meg a programozás alapjait.
A tréning tematikája
========================================================================================= 1. A programozás történelme ========================================================================================= 1.1 Programozott automaták 1.2 A modern számítástechnika története 1.2 A Neumann-elv ========================================================================================= 2. A mikroprocesszor ========================================================================================= 2.1 Elvi felépítés 2.2 Logikai elemek ========================================================================================= 3. A programozás matematikája ========================================================================================= 3.1 Számrendszerek 3.2 Számábrázolás 3.3 Boole algebra 3.4 Boole algebra használata a számítástechnikában 3.4.1 Logikai kapuk 3.4.2 Logikai kapukkal végzett műveletek ========================================================================================= 4. Karakterkódolás ========================================================================================= 4.1 ASCII 4.2 UniCode 4.2.1 Szabványok ========================================================================================= 5. Adattípusok a programozásban ========================================================================================= 5.1 Egyszerű adattípusok 5.2 Öszetett adattípusok ========================================================================================= 6. Az algoritmus ========================================================================================= 6.1 Az algoritmus fogalma 6.2 Az algoritmus leírásának módjai 6.2.1 Szöveges 6.2.2 Folyamatábra 6.2.3 Struktúra-ábra 6.3 Az algoritmusokkal szemben támasztott követelmények 6.4 Az algoritmus állapottere 6.5 Típusalgoritmusok: 6.5.1 Egy sorozathoz egy értéket rendelő algoritmusok 6.5.2 Egy sorozathoz egy sorozatot rendelő algoritmusok 6.5.3 Több sorozathoz egy sorozatot rendelő algoritmusok 6.5.4 Egy sorozatból több sorozatot előállító algoritmusok ========================================================================================= 7. Az algoritmusok alapelemei ========================================================================================= 7.1 Változók 7.2 I/O műveletek 7.3 Utasítások 7.4 Deklarációs utasítások 7.5 Végrehajtható utasítások 7.6 Kifejezések ========================================================================================= 8. Vezérlési szerkezetek ========================================================================================= 8.1 Utasítás-végrehajtási sorozat (szekvencia) 8.2 Elágazás (szelekció) 8.3 Ciklusszervezés (iteráció) 8.4 Ugró utasítások ========================================================================================= 9. Alprogramok ========================================================================================= 9.1 Eljárások 9.2 Függvények 9.3 Paraméterek és paraméterátadási módok 9.4 A rekurzió ========================================================================================= 10. Adatszerkezetek ========================================================================================= 10.1 Tömb 10.2 Verem 10.3 Sor 10.4 Lista 10.5 Fa ========================================================================================= 11. Programozási nyelvek ========================================================================================= 11.1 Alacsony és magasszintű nyelvek 11.2 Imperatív és deklaratív nyelvek 11.3 Típusos és típusnélküli nyelvek ========================================================================================= 12. Objektum-orientált programozás ========================================================================================= 12.1 Objektumok és osztályok 12.2 OO tervezés 12.3. Öröklődés ========================================================================================= 13. A.NET FrameWork ========================================================================================= 13.1 A .NET FrameWork szerepe és célja 13.2 A .NET FrameWork elemei ========================================================================================= 14. Elemi algoritmusok ========================================================================================= 14.1 Összegzés 14.2 Kiválasztás 14.3 Megszámlálás 14.4 Kiválogatás 14.5 Maximum/minimum kiválasztás 14.6 Keresés 14.7 Rendezés
Tréner
Győri György
György informatikai mérnök, oktató. A szegedi és debreceni egyetemen szerezett diplomát, 25 éve dolgozik a felnőttoktatásban, ebből 15 éven keresztül hivatalos Microsoft oktató volt. Jelenleg tanácsadóként, informatikai projekteknél projektvezetőként, illetve szabadúszó trénerként dolgozik több felnőttoktatásban érdekelt oktatóközpontban. Szakterületei az adatbázis rendszerek építése és kezelése, az üzleti intelligencia, rendszerautomatizálás. Tanácsadóként/projektvezetőként általában
A tréning felvétele
A tréning felvételt a tréning napját követő munkanaptól éred el, 10 napig.
A tréning felvételét a következő munakanaptól éred el, 10 napig.
