Triple Story Sprint –Story 24-26
Triple Story Sprint!
azaz:
Meséld el az egyik történetet 3 különböző embernek!
A feladat:
1. A legutóbb feldogozott és megismert 3db történetből válaszd ki a kedvencedet! Ezt a történetet fogod elmesélni a saját szavaiddal.
2. Keress (Találj) 3 embert, aki hajlandó meghallgatni a történetet!
3. Így készítsd fel a hallgatódat a történetedre:
- Ültesd le és kérd meg arra, hogy hallgassa meg a kiválasztott történetet.
- Közöld vele, hogy ez egy házi feladat, melyben a gyakorlat célja, hogy szokjad az élő megszólalást.
- Egyetlen dolgot vársz tőle: hallgassa végig a sztorit, majd a végén köszönje meg. (Semmiképpen ne kérj “értékelést” vagy javítást, és ne is fogadj el.)
- Tudnia kell, hogy a történet leirata a kezedben lesz, hogy szükség esetén belenézhess.
Egy lehetséges verzió arra, hogy hogyan kérheted meg ismerősöd/barátod:
“Szia! Angolt tanulok és van egy házi feladatom, mely szerint el kell mesélnem az egyik, tananyagban feldogozott jópofa sztorit 3 embernek. A gyakorlat kiírás szerint, egyetlen dolgot kérek csak: hallgasd meg a történetet. Ez kb. 2 percet vesz igénybe. Sokat segítenél a fentiekkel abban, hogy a beszédfélénkségemet legyőzzem és egyre magabiztosabb legyek a megszólalásban.”
4. Nyisd meg a kiválasztott a történetet: legyen előtted, hogy bármikor belepillanthass. A történeteket megtalálod ezen az oldalon, lejjebb.
5. Kezedben a megnyitott történettel, meséld azt el önállóan, de nézz bele a szövegbe, ha szükségét érzed!
6. Zárd ezzel: “Thank you.”
7. A 4-es ponttól ismételd további 2 emberrel.
Hogyan csináld jól?
- élő embernek meséld a történetet
- a szöveget tartsd magad előtt, hogy ha kell, belenézhess. (Még, ha szinte végig olvasnod is kell a történetet, mert annyira leblokkolsz, az is “átmentet” kap. Ebben az esetben engedd el a kényszert és élvezd a hangos olvasást!)
- tisztán kommunikáld a társad felé, hogy mindössze azt várod tőle, hogy érdeklődve meghallgassa a történetet: nem vársz javítást, jobbítást, tanácsot, csak egy mosolygós “thank you”-t a végén.
- a történet mesélése során maradj kontaktban a hallagatóval: neki mesélsz, ezért nézz rá (ill. nézz fel a képernyőből, ha sok időt kell benne töltened). Legyen szemed előtt az a tény, hogy társad jelenléte fog átsegíteni az élő kommunikáció kezdeti lámpalázán.
Hogyan rúgsz öngólt magadnak?
- nem élőben mesélsz (hanem távoli embernek, hang- vagy videókapcsolaton keresztül)
- nincs előtted a történet. Ebben az esetben magadra maradsz, ha elbizonytalanodnál egy ponton, pl. ha kellene egy kulcsszó, hirtelen elveszíted a fonalat, zavarodban kiüresedik a fejed stb.
- nem tisztázod a társaddal, mit vársz tőle: mindössze annyit, hogy érdeklődve hallgasson és végül annyit mondjon: “thank you.”
- elfogadod a társadtól a javítást, a kritikát, a tippeket, vagy még rosszabb, ha te magad kéred a társ véleményét az előadásodról.
“Mennyi idő áll rendelkezésemre?”
A gyakorlat neve: Triple Story Sprint, azaz hármas sztori sprint. Egy történetet 3 embernek kell elmondanod, a lehető legrövidebb idő alatt. Az időszak legyen 1-7 nap. Tehát maximum egy héten belül zárd le ezt a gyakorlatot, de az ennél rövidebb idő jobb.
“Mire számíthatok, ha elvégzem ezeket a gyakorlatokat a megadott helyeken?”
A gyakorlatot élő óráinkon 2003 óta végeztettük tanulóinkkal: egy történet vagy szöveg feldolgozása után 3 tanulónak elmondták, amit olvastak. A tapasztalatunk tehát megalapozott, a gyakorlat jótékony hatása megkérdőjelezhetetlen. Erre számíthatsz …
A legelső történeted első elmesélése küzdelmes lesz. A második mesélés is hasonló, de a harmadik elmondásnál már érezheted, ahogy a könnyedség kezd megjelenni a beszédedben.
A második történeted első elmesélése könnyebben indul, a második és harmadik elmesélés során a könnyedség erősödik. Kezdesz hozzászokni a gyakorlat rutinjához és az élő megszólalás körülményeihez.
A harmadik, esetleg a negyedik történettől kezdődően már rutinnal mész neki a gyakorlatnak. Ez az a pont, amikor a megszólalási félelem már kezd a múlt emlékévé válni.
Folytasd a gyakorlat végzését a tanulói program során és tapasztalni fogod, hogy a nyelv leginkább az élő kommunikációban érzi jól magát. És persze te is, mivel Te meséled a történetet.
“Lehet több történetet mesélni?”
Lehet. De mindig 3 embernek, és kézben a kinyomtatott történettel. A fenti alapelvek mindaddig élnek, amíg Triple Story Sprint gyakorlatot végzel.
“Folytathatom a tanulást a leckéken, míg tart Triple Story Sprint gyakorlat?”
Igen, a tanulásod ne torpanjon meg csak azért, mert van egy élő gyakorlatod. Folytasd a tanulást a videós leckéinken.
“Ki az ideális hallgatóm?”
Valaki, aki valamennyire érti az angolt. Olyan személy legyen, aki megérti a rá kirótt szabályokat és tiszteletben is tartja azokat. Legyen olyan ember, akiben megbízol, aki előtt mersz hibázni, aki empatikusan tud rád figyelni. Ez lehet családtag, barát, munkatárs stb.
NEM elvárás, hogy minden történetet másik 3 személynek mondd el.
Rendben. Készen állsz? It’s Triple Story Sprint time! A történeteket itt, lejjebb találod …
Triple Story Sprint – a történetek (ezekből válassz ki egyet)
A very simple question
Mr Barrow is a famous mathematician. He is very intelligent. He’s won the *Nobel Prize in Mathematics (*called the ‘Abel Prize’). After he had won the prize, he went on a speaking tour all over Europe. He travelled from university to university, talking about maths.
He gave the same speech four times in London. On the last day, Mr Barrow and his driver, Mr Davis, were having lunch. The driver said, “I’ve heard your speech so many times that I think I could give the speech for you.”
Mr Barrow laughed. “That is a wonderful idea!” he said.
So, for the next speech, Mr Barrow and his driver switched places. Mr Davis dressed like Mr Barrow and went up on the stage. Mr Barrow wore a driver’s uniform and sat at the back of the room.
The driver was wonderful! He gave the speech with the exact words Mr Barrow used. At the end, the driver asked the crowd, “Are there any questions?” There were usually not any questions.
But this time, one of the students at the university stood up. Now, this student thought very highly of himself. He thought he was the most intelligent student at the university. He wanted to ask a very difficult question. He thought he was more intelligent than Mr Barrow, the famous mathematician.
The question was very long. The student spoke for ten minutes without stopping. At the end of the question, the driver laughed and said, “That question is so simple my driver could answer it. Mr Davis, please come to the stage and answer this simple question.”
25. Security system – Story text
Security system
Mr and Mrs Young lived in a small town. They had three children. The children grew up and moved away to the city, but the parents stayed in the small town. They lived in a small house and were very happy.
Then, Mr Young died. Mrs Young was eighty-five years old. Her children thought she was too old to live alone. One said to her, “Come and live in a house near us.” Another child said, “Come and live with me in my house.”
But, Mrs Young did not want to move. She said, “I like my house and this small town. I am staying here.”
Her children went back to the city. They were worried. Her oldest son called his sister and said, “There are a lot of burglars there now. One could come into her house and take her money and nice things. She could be hurt.”
So, that Sunday, the daughter went to her mother’s house. She saw a key on the ground at the side of the front door. “Mother!” she said. “You should not put your key there. That is a terrible place! Burglars will see it and open the door!”
Mrs Young smiled. “No burglar will get into my house!”
Her daughter said, “But there is a key right next to the front door!”
“Try to open the door with the key,” Mrs Young said and went back inside.
Her daughter tried to open the door with the key. It made a lot of noise but did not open the door. Then, suddenly, her mother was standing next to her with a rolling pin in her hand!
“When I hear the key in the lock, I get this rolling pin and go out through the back door.”
An invitation
Mr and Mrs Schultz lived in a flat with their three children. Their oldest son, James, was fifteen years old. Their middle child, Hannah, was twelve years old. Their youngest son, Bradley, was five years old.
Mr and Mrs Schultz planned an annual party for all their neighbours. It was going to be a big party and everyone would come. This year, there was a new neighbour who lived on the floor above the Schultz family. The new neighbour lived alone.
On Wednesday, Mr Schultz thought to invite the new neighbour so he knocked on the neighbour’s door.
“Good afternoon,” the neighbour said.
“Hello,” said Mr Schultz. “My name is Amos Schultz and I live in this building. I am having a party on Friday at 7:00. Would you come to my party?”
“My name is Peter Delano,” said the neighbour. “Thank you for inviting me, but I am sorry, I cannot come. I have already been invited to another party.”
“Maybe some other time,” said Mr Schultz and walked away. On Thursday, Mrs Schultz thought to invite the new neighbour so she knocked
on the neighbour’s door.
“Good morning,” said Mr Delano.
“Hello. My name is Annette Schultz and I live in this building. I would like to invite you to a party at my flat on Friday at 7:00.”
“My name is Peter Delano,” the neighbour said. “Thank you for the invitation, but I cannot come. I have already been invited to another party.”
“Maybe next time,” said Mrs Schultz and walked away.
On Friday, at 7:00, Mrs Schultz heard a knock at the door. Mr Delano was at the door.
“Mr Delano! What a surprise!” said Mrs Schultz. “I thought you had been invited to a different party.”
Right then, Bradley came up behind his mother and said, “Hello, Mr Delano. I’m glad you could come to my party!”